Hazugság

Liam szemszöge.~

Reggel gondterhelten ébredtem.Tudtam hogy tegnap borzasztó dolgot tettem.Mi lesz ha kiderül? Ez nem én vagyok. Gondterhelten de ki kászálódtam az ágyból. Elkészülődtem,és le mentem a konyhába.

-Jó reggelt! -köszönt Anya.

-Kinek jó? -válaszoltam.

-Liam, minden rendben van? Tegnap hogy ment Vanessával?

-Kérhetnék valamit? Erről inkább ne beszéljünk.

-Ahogy akarod.De jól vagy?

-Igen persze.

Nem ettem semmit sem,összeszedtem magam és el indultam a suliba.Egész úton gyomorgörcsöm volt.Mi lesz ha találkozok Vanessával? A nagy gondolkodás közben meg érkeztem a suliba. A gyomorom már liftezett.Nagy erőt vettem magamon majd be mentem.Minden a szokásos volt.El indultam a szekrényem felé amikor egy kéz el kapott.

-Héj,téged is rég láttunk új fiú! -szólt rám Jenna.

-Oh,Jenna.Tudod magányos farkas vagyok. -nevettünk egyet.
-Jaj te,ma is korepetálod Vany-t? -tette fel a kérdést.
-Öm....am.....izé...tuti. -dadogtam mint egy idióta.
-Hát oké,nem tudom ma mi van veletek.Mind a ketten ilyen hülyén viselkedtek. -jelentette ki.
-Vanessa? -ijedtem meg.
-Igen,ő is ugyanilyen ma. Mi történt köztetek?
-Semmi,miért? -mondtam ingerülten.
-Dilik vagytok ti. -jelentette ki,intett egyet majd el ment.
Vanessa is ilyen ma? Szuper,jól össze zavarhattam a hülye hazudozásommal meg a le lépésemmel.Szegény.Idegesen becsaptam a szekrényem ajtaját és be mentem órára.Ahogy be értem a terembe meg láttam Vanessát.Gyönyörű volt mint mindig.Ahogy meg látott,ki nyitotta az előtte heverő könyvet és vadul lapozgatni kezdte. Le ültem a helyemre,mögé ás csak bámultam magam elé.Az óra szokásosan telt,nem volt semmi különös.Csengetéskor mindenki elkezdte összeszedni a cuccait.Én is úgy tettem.Épp fel álltam amikor hozzám szólt Ő.
-Liam? -ebbe teljesen bele remegtem.
-Igen? -nem mertem a szemébe nézni.
-Ma is lesz korepetálás?
Hezitáltam,tudtam csak tovább hazudoznék neki.Ezt nem érdemli meg.Döntenem kellett.
-NEM! -jelentettem ki kiabálva,fogtam a cuccom és ki rohantam a teremből.
..........